A Marubeni Corporation által 2025. március 12-én közzétett adatok szerint 2025 februárjának végén Japán három fő kikötőjének teljes alumíniumkészlete 313 400 tonnára csökkent, ami 3,5%-os csökkenést jelent az előző hónaphoz képest, és új mélypontot jelent 2022 szeptembere óta. Közülük a Jokohama kikötő 133 400 tonna (42,6%), a Nagoja kikötő 163 000 tonna (52,0%), az Oszaka kikötő pedig 17 000 tonna (5,4%) készlettel rendelkezik. Ezek az adatok azt tükrözik, hogy a globális alumíniumellátási lánc mélyreható átalakuláson megy keresztül, amelynek fő mozgatórugói a geopolitikai kockázatok és az ipari kereslet változásai.
A japán alumíniumkészlet csökkenésének elsődleges oka a váratlanul fellendült belföldi kereslet. Az autóipar villamosítási hullámának köszönhetően a Toyota, a Honda és más autógyártók 28%-kal növelték az alumínium karosszériaelemek beszerzését 2025 februárjában az előző évhez képest, a Tesla Model Y piaci részesedése pedig Japánban 12%-ra bővült, ami tovább növelte a keresletet. Ezenkívül a japán kormány „Zöld Ipar Revitalizációs Terve” 40%-os növekedést ír elő az alumínium felhasználásában.alumínium anyagokaz építőiparban 2027-re, ösztönözve az építőipari vállalatokat az előzetes készletfelhalmozásra.
Másodszor, a globális alumíniumkereskedelem strukturális átalakuláson megy keresztül. Az Egyesült Államok esetleges alumíniumimport-vámjainak kivetésének lehetősége miatt a japán kereskedők felgyorsítják az alumínium délkelet-ázsiai és európai piacokra történő szállítását. A Marubeni Corporation adatai szerint Japán alumíniumexportja olyan országokba, mint Vietnam és Thaiföld, 57%-kal nőtt az előző évhez képest 2025 januárja és februárja között, míg az Egyesült Államokban a piaci részesedés 18%-ról (2024) 9%-ra csökkent. Ez a „kerülő exportstratégia” a japán kikötők készleteinek folyamatos kimerüléséhez vezetett.
Az LME alumíniumkészletének egyidejű csökkenése (március 11-én 142 000 tonnára esett vissza, ami közel öt év legalacsonyabb szintje) és az amerikai dollárindex 104,15 pontra esése (március 12.) szintén elnyomta a japán importőrök hajlandóságát a készleteik feltöltésére. A Japán Alumínium Szövetség becslései szerint a jelenlegi importköltség 12%-kal nőtt a 2024-es év azonos időszakához képest, míg a belföldi spot alumíniumár csak kis mértékben, 3%-kal emelkedett. A csökkenő árkülönbség miatt a vállalatok hajlamosak voltak felhasználni a készleteiket és elhalasztani a beszerzést.
Rövid távon, ha a japán kikötők készlete továbbra is 100 000 tonna alá csökken, az keresletet kelthet az LME ázsiai szállítási raktárainak feltöltésére, ezáltal támogatva a nemzetközi alumíniumárakat. Közép- és hosszú távon azonban három kockázati pontra kell figyelni: először is, az indonéz nikkelérc exportvám-politikájának kiigazítása befolyásolhatja az elektrolitikus alumínium termelési költségeit; másodszor, az amerikai választások előtti hirtelen kereskedelempolitikai változás a globális alumíniumellátási lánc újabb zavarához vezethet; harmadszor, Kína elektrolitikus alumínium termelési kapacitásának felszabadulási üteme (amely várhatóan 4 millió tonnával nő 2025-re) enyhítheti az ellátási hiányt.
Közzététel ideje: 2025. márc. 18.